Közvetlenül nemzeti ünnepünk, 2024 október 23-a után a Szombathelyi Egyházmegye által szervezett zarándokúton vehettünk részt (lányunk, nagyobb fiúnk, ill. jómagam) brenneres diákokkal, más zarándoktársakkal együtt.

A zarándoklatot Dr. Székely János megyéspüspök úr vezette, a zarándoklaton részt vett Bodorkós Imre plébános atya, a Szent Márton templom plébánosa és Bodorkós Áron iskolalelkész is.

Kaufbeuren és Szombathely között a testvérvárosi kapcsolat hosszú időre, az 1990-es évek kezdetére nyúlik vissza, mind egyházi, mind világi vonalon. A városvezetés, a plébániák, az oktatás, művészetek, sport területéről delegációk, csoportok ápolják évről-évre a kapcsolatot a két város között, melyről kijelenthető, hogy talán a legintenzívebb Szombathely testvárvárosai közül. A több mint 3 évtized alatt sok-sok személyes, közvetlen kapcsolat is kialakult a szombathelyi és kaufbeureni családok között.

A zarándoklat több célt fogalmazott meg.

Egyházi vonalon mindkét város között a kapocs Szent Márton, Szombathely híres szülöttje. Mindkét városban megtalálható Szent Márton titulusú templom.

Dr. Székely János megyéspüspök úr szándéka szerint a célok között szerepel a szombathelyi és a kaufbeureni egyházmegyei intézmények között meglévő kapcsolatok elmélyítése, intenzívebbé tétele.

Ez érinti mind a szociális intézményeket, mind az oktatási-nevelési intézmények közötti kapcsolatokat.

Alábbiak szerint kronológiai sorrendben a zarándoklat rövid élménybeszámolója.

1. nap, csütörtök

Az odaút során 2 fontosabb megállóhelyet iktattunk be a programba.

Az első megálló Altötting, mely a Mária-kegytemplomról híres. A kegyhely nemhiába vonzza a legtöbb zarándokot egész Németországban. A templom legrégibb része egy nyolcszögletű torony. A tornyot csodálatos gyógyulások után bővítették templomhajóval, ill. fedett, árkádszerű folyósóval. A folyosó körbe vezet a templom körül, melynek falait, mennyezetét zsúfolásig megtöltik a különféle méretű hálálkodó festmények, képek. Köztük többszáz éveseket, de pár éveseket, évtizedeseket is találunk. A kegyhelyet Szent II. János Pál pápa és XVI. Benedek pápa is felkereste.

A következő megállónk már nem messze Kaufbeurentől, az Ammersee mellett lévő Andechs-i kolostor volt. A kolostorban bencésrendi apátság van, mely egyben zarándokhely is. A kolostor mellett található egy sörfőzde is, melynek érdekessége, hogy ezt is a bencés rend működteti.

Kora este folyamán megérkeztünk Kaufbeurenbe, ahol már vártak ránk a kapcsolattartók, Bernhard Waltner, a kaufbeureni Szent Márton plébánia plébánosa, vendéglátóink és fiatalok, önkéntesek.

A kölcsönös üdvözlés után meleg étellel kedveskedtek nekünk. A vacsora elfogyasztása után megérkeztek a kaufbeureni vendéglátó családok. Néhányan közülünk már ismerősként, barátként üdvözölhettük a vendéglátókat, családokat.

2. nap, péntek

Szentmisével indult a nap az Institutskirche-ben, majd kétfelé vált a zarándokcsoportunk. A délelőttöt a brenneres fiatalok a Marienschule-ban töltötték, ahol a hasonló korú német fiatalokkal és a tanítási órákkal ismerkedtek. Püspök atya, Bodorkós Áron iskolalelkészünk, Molnárné Dr. Magyar Gabriella tanárnő, Tálas József EKIF igazgató és Németh Roland tanárúr az iskola vezetőségével tárgyalt a jövőbeni tervekről. A zarándokok másik, „felnőtt” része a Crescentia-kolostort látogatta meg, ahol Szent Crescentia – Kaufbeuren szülötte – életét ismerhették meg. Néhány szombathelyi karitász-dolgozó a helyi Karitász központtal ismerkedett. Nekik lehetőséget biztosítottak a szervezők arra, hogy megtekintsék a kaufberureni ételosztást a Crescentia kolostorban, a Karitász intézményeit, mint az átmeneti otthont, a melegedőt, az ételosztási központot, valamint a Karitász központban bemutatták segítő tevékenységeiket: mint az étkezési utalványok és segélycsomagok osztási módszereit, az adósságrendezési segítségnyújtást, a közreműködési lehetőségeket a magánszemélyek csődeljárásában, a szellemi, fizikai vagy pszichés betegségekben szenvedő gyermekek és felnőttek részére kidolgozott pártfogói módszereket.

Sajnos az idő rövidsége miatt ezek teljeskörű megismerésére nem volt lehetőség, de mivel mindkét fél nagyon nyitott a további együttműködésre, bízunk abban, hogy az eszmecsere tovább folytatódik és mindkét fél profitálhat belőle.

A délután folyamán a zarándokcsoportunknak a kaufbeureni főpolgármester úr – Stefan Bosse – adott fogadást a városházán.

Késő délután lehetősége volt a felnőtt csoportunknak még egy helyi városvezetéssel Kaufbeuren nevezetességeivel, történetével megismerkedni, eközben a fiatalok a Crescentia kolostort látogatták meg.

A nap ezzel még nem ért véget, a kaufbeureni tűzoltómúzeumban találkozott újra  zarándokcsoportunk ifjúsága és a felnőttek. Megismerkedhettünk a tűzoltóság történetével a helyi tűzoltóparancsnok személyes tárlatvezetésével a kezdetektől napjainkig. A múzeum korhűen vonultatja fel az egyes történeti korszakokban alkalmazott tűzoltó berendezéseket, gépeket, eszközöket.

Vendéglátóink ezen az estén is kitettek magukért. Jó hangulatú estét töltöttünk el a tűzoltómúzeumban, ahol bőséges vacsorával kedveskedtek nekünk.

3. nap szombat

Székely János megyéspüspök úr és a helyi plébános úr, Bernhard Waltner vezetésével, közösen a vendéglátó családokkal, gyalogos zarándoklaton vettünk részt.

Az utunk csodaszép erdős, dombos környéken vezetett, lehetőséget adva a társalgásra, de emellett a csendes elmélkedésre is.

Az első állomás a környék egy ismert és híres zarándokhelye, a Fatimakapelle volt. Ezen a helyen megismerhettük a hely jelentőségét, miért is emelték, építették – idén 70 éve – a kápolnát. Kaufbeuren város közvetlen szomszédságában a 2. világháborúban lőszergyár működött, mely miatt masszív bombázások sújtották a környéket. Az emberek fohászkodtak, hogy Kaufbeurent ne érje bombázás, az imájuk meghallgatásra talált, mindezt Szent Crescentia közbenjárásának tulajdonítják. Köszönetképpen, hálából emelték a kápolnát 1954-ben.

Gyalogos zarándoklatunk következő állomásaként a Fazenda da Esperança Santa Crescentia – rehabilitációs intézményt látogattuk meg. Az intézményben különböző okokból, főként valamilyen szenvedélybetegségből kifolyólag, rehabilitációra szoruló fiatalok és önkéntes gondozók együtt élnek. Az intézmény egyik vezetője, ill. néhány bent lakó fiatal a benti életéről mesélt nekünk. Úgy élnek, mint egy család. 3 fő tartópillére van a terápiának, rehabilitációnak: a munka, a közösség és a hit.

Gyalogos zarándoklatunk utolsó állomásaként püspök úrral az Irsee mellett lévő bencés kolostor templomát látogattuk meg, majd visszatértünk Kaufbeurenbe.

Késő délután, gyaloglásunk után, a Szent Márton templomban Székely János megyéspüspök úr, a zarándoklatunkon részt vevő papok és diakonus ill. Waltner  plébános út által koncelebrált kétnyelvű szentmisén vettünk részt. A szentmisén a városi elöljárói együtt imádkoztak a helyi közösség híveivel. Az ünnepi szentmisén összesen 48 ministráns szolgált az oltár körül: vegyesen németek és magyarok.

Az este folyamán a Szent Márton Házban vacsorára voltunk hivatalosak. Egy igazi, fergeteges élményben volt részünk, mely során az éjszakába nyúlóan táncoltak, vigadtak a szombathelyi és kaufbeureni fiatalok, idősebbek 😊.

4.nap hazaút

Elköszönve a vendéglátó családoktól a hazafelé vezető úton megálltunk még Maktl am Inn-ben, XVI. Benedek pápa szülőhelyén. Megismerhettük a pápa szülőházát, ill. a helyben lévő Szent Oswald templomban felkerestük a keresztelőkápolnát, ahol a kis Joseph Ratzingert, a későbbi XVI. Benedek pápát megkeresztelték.

Hazaérkezésünk után Szombathelyen a püspöki palota kápolnájában részt vettünk még egy hálaadó szentmisén.

A zarándoklat 4 napja alatt rengeteg élménnyel gazdagodhatott, mind a családunk szűkebb közössége, mind a zarándoklat többi résztvevője. A lányunk, fiunk alábbi rövid visszaemlékezéssel járult hozzá  eme élménybeszámolóhoz:

„A Brenner gimnáziumban Gabi néni megszólított, hogy püspök atya kezdeményezésére néhányunknak, akik bizonyos feltételeknek megfelelnek, lehetősége van kiutazni Kaufbeurenbe.

Nagyon tetszett az ötlet, mert még nem voltam Németországban, és mindig is kíváncsi voltam milyen az élet nyugatabbra. Kaufbeuren és környéke teljesen lenyűgözött, rengeteg szép templom volt, szép épületek és egész jó ételek. Amikor megérkeztünk nagy vacsorával vártak minket és nagyon kedvesek voltak velünk. A barátommal ketten voltunk egy német családnál, akik nagyon jó fejek és kedvesek voltak. Mivel csak néhány napunk volt, ezért relatíve korán kellett kelnünk, de mindig finom reggelivel vártak minket. Voltunk egy olyan iskolában, ahová csak lányok járnak és bemutatták, milyen az iskolájuk. Aztán nekem és két osztálytársamnak a mi iskolánkat kellett bemutatni az osztályok küldötteinek és a tanároknak. Hát nem mondom, kicsit izgultunk, de végül nagyon jól sikerült az előadásunk. Majd a polgármester úr fogadott minket, és neki, illetve a város delegáltjainak is előadtuk az iskolai prezentációnkat. Másnap elmentünk zarándokolni is, ami elég fárasztó volt, de úgy gondolom megérte, mert csodaszép volt. A nap végén pedig a helyi a fiatalokkal buliztunk egész este. Összeségében nagyon tetszett Kaufbeuren és ha tehetem, még visszamegyek.”

„Szeretnénk ezúton is megköszönni Székely püspök atyának és az egyházmegyénknek az anyagi támogatást, Gabi néninek a szervezést és a felkészítésünk, a németeknek a fantasztikus vendéglátást, amelyben részesültünk a négy nap folyamán. Nagyon jól éreztük magunkat és felejthetetlen marad a németországi zarándoklatunk.”

Én 25 éve voltam először Kaufbeurenben a Szent Márton plébánia akkori közösségével, Aigner Géza plébános úr vezetésével. A mostani visszatérésem során láthattam, hogy a kapcsolatok mindkét oldalon fejlődtek, sok-sok közvetlen kapcsolat alakult ki.

Örülök, hogy részt vehettem a zarándoklaton, egy kicsit önismereti út is volt számomra, jó érzés volt visszatérni. Remélem, hogy családunk is vendégül láthatja majd a kaufbeuerni vendéglátó családot.

Kívánom, hogy az egyes, közvetlen családok közt kialakuló barátságok mellett az egyházi és intézményi kapcsolatok is újabb lendületet kapjanak és tovább bővüljenek.

Babos család (László, Csongor 10.n és Csenge 8.n)

Kaufbeurenben 2024

« ‹ A 2 › »

A Brenner Iskola „Sejtharcosok” néven indult csapata – tagjai Fazekas Liza, Fölnagy Imola, Gyenese Pál 7. n osztályos tanulók – az MDOSZ és az Auchan Alapítvány által szervezett, Okostányér Országos Diák Tudáspróbán a II. helyezést szerezte meg.

A Tudáspróbán idén 233 iskolából 825 csapat, közel 2500, 6. és 7. osztályos tanulója vett rész. A diákok együtt tanultak és mérték össze tudásukat az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás témakörében.

A döntőben a vármegyénként legjobban teljesítő csapatokat ( 45 csapat ) látták vendégül a Szent Margit Gimnáziumban, Budapesten.

A döntő két részből állt, az első felében állomásról-állomásra járva kellett a feladatokat megoldani, a 10 feladatra 100 perc állt rendelkezésre. A vetélkedő második részére az ebédszünetet követően, szintén 100 percet volt a rendelkezésre álló idő, amikor egy teremben kellett megoldanunk a maradék 6 feladatot. A feladatok között volt: totó, puzzle, mérés, többszörös választás, érvelés, activity, rejtvény, mozgásos tevékenység.

A feladatok nagyon széleskörű és alapos tudást igényeltek, kemény, embert próbáló döntő volt.

Amíg izgatottan vártuk az eredményhirdetést, egy inzulinbeteg kislány történetét feldolgozó  musicalt hallgathattunk meg, „Édes-keserű” címmel, nagyon érdekes és tanulságos volt.

A versenyre Karagityné Geiger Szilvia tanárnő kísért el bennünket, akinek köszönjük a felkészítést, a bíztatást és a gondoskodást.